A hozzájárulás egyik legfontosabb eleme az önkéntesség, amit valamennyi esetben vizsgálni kell. Mivel a munkaviszonyban a felek nincsenek egyenrangú helyzetben, a munkavállalói hozzájárulás nem tekinthető érvényesnek. 

Hiába gyűjtögetik a dokumentumokat, amelyekben a munkavállaló az okmányai lemásolásához, a bérszámfejtő részére történő adattovábbításhoz, az elektronikus megfigyelőrendszer működéséhez hozzájárult, ezek az iratok joghatás kiváltására nem alkalmasak. Munkaviszony keretében az adatkezelések fő jogalapja szerződés teljesítése, jogi kötelezettség teljesítése, illetve az adatkezelő vagy más személy jogos érdeke, így e jogalapok közül érdemes választani.

Egy másik ügyben szükségtelennek minősítette a hatóság azt az adatkezelési módot, hogy a futópálya használói nevüket és elérhetőségüket egy füzetbe önkéntesen felírják, hogy kitiltott személyek ne használhassák a futópályát. Döntésében a hatóság kiemelte, hogy a kitiltott személyek ellenőrzésének kevésbé korlátozó módja is van, így ez a mód szükségtelen adatkezelést valósít meg. 

Olyan eset is előfordul, amikor olyan adatkezeléshez kérik az érintett hozzájárulását, mely egy külső körülménytől függ. Tipikusan ez az eset, amikor egy vállalkozás telephelyére belépők a táska vagy ruházat átvizsgálásához hozzájárulnak. Az adatkezelési művelet alapja ugyanis rendszerint személy-, vagyonbiztonság, üzleti titok védelme, mely szempontok abban az esetben is fennállnak, ha az érintett a hozzájárulását nem adja meg. Ilyen esetben a helyes jogalap megválasztása szükséges.