Az Európai Unióban tavaly májustól kötelezővé vált Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) bevezetése után a „salátatörvénnyel” a magyar jogrendet is szinkronizálták a kötelező európai normával, így az erkölcsi bizonyítvány, a munkáltató ellenőrzése, és a kamerahasználat szabályaira is másképp kell tekintenie a hazai vállalkozásoknak – derült ki a PwC sajtóeseményén.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyre több határozatot hoz, melyek már a 2018. május 25. napjával alkalmazandóvá vált Általános Adatvédelmi Rendeletre (GDPR) épülnek. Ezen döntések között több olyan is található, melyben a hatóság az adatbiztonsági kötelezettségek megsértése okán szabott ki adatvédelmi bírságot. Érdemes tehát végigvenni azon szempontokat, melyekre különösképpen szükséges ügyelni.

Az Európai Parlament (EP) április 16-án megszavazta, hogy egyetlen hatalmas adatbázisba sűríti a különböző határvédelmi, migrációs és bűnügyi rendszereit. Az összesen több mint 350 millió európai uniós és EU-n kívüli állampolgár személyes azonosításra alkalmas információit tartalmazó adatbank a Közös Identitástár (Common Identity Repository, CIR) nevet kapta.

A CIR a tervek szerint egyesíti majd a személyes (név, születési hely, útlevélszám) és a biometrikus (ujjlenyomat, arcmás) adatokat, amelyek nyilvánosak és egyszerűen kereshetők lesznek a határvédelmi és bűnüldözési szervek számára. Az EP szerint a rendszer jelentősen megkönnyíti majd a szervezetek mindennapi működését, mivel most különböző adatbázisokban kell keresgélniük egy-egy személy azonosításánál.

A szavazás két körben zajlott: az egyiken 511-123, a másikon 510-130 arányban kerültek fölénybe a rendszer támogatói.

Az új adatvédelmi salátatörvény módosította a munka törvénykönyvét is. A szabályok pontosan meghatározzák, hogy a munkáltatók milyen feltételek mellett kezelhetik a munkavállalók erkölcsi bizonyítványát – hívja fel a figyelmet a PwC.

Az Európai Parlament szigorítaná a fuvarozók munkakörülményeire vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy jobban védjék a munkavállalók érdekeit. A magyar kormánypárti és ellenzéki képviselők szerint azonban arról van szó, hogy a németek és a franciák le akarják törni a kelet-európai konkurrenciát.

A személyes adatok fokozottabb védelme miatt rövidesen cserélni kell a vásárlók könyve nyomtatványt, hogy más vásárló ne juthasson hozzá a korábbi bejegyzésekhez kapcsolódó személyes adatokhoz, például névhez, lakcímhez, telefonszámhoz, e-mail-címhez – írta az MTI a Consumer Protection Contact (CP Contact) fogyasztóvédelmi tanácsadó cég felhívása kapcsán.

Az Országgyűlés április 1-jén fogadta el az uniós adatvédelmi előíráshoz kapcsolódó GDPR-salátatörvényt, amely többek között a kereskedelemről szóló törvény vásárlók könyvére vonatkozó rendelkezéseit is módosítja.

Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Vagyis ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el? Ezekre a kérdésekre válaszol jogi szakértőnk, dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, az Érthető jog blogon.

Mi is a haszonélvezet?

Haszonélvezet olyan ingatlanon állhat fenn, ami valaki más tulajdonában van. A haszonélvező soha nem a tulajdonos. A kettő kizárja egymást.

A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani és a hasznait szedni – mondja ki a Polgári Törvénykönyv. Tehát egy ingatlan haszonélvezője nem csak arra jogosult, hogy ő maga birtokolja, használja az ingatlant, de arra is, hogy azt másnak például bérbe adja (erre még később kitérünk), vagy más módon hasznosítsa.

Sok magán és céges ingatlanvételnél jelent bizonytalanságot az ingatlanon lévő jelzálogjog tisztázása és az ingatlanon lévő teher töröltetése. Többszereplős játékról van szó: eladó – bank – esetleg végrehajtó – vevő – földhivatal – ügyvédek.

A jelzálogjog olyan szerződést biztosító kötelezettség, melyet jelzáloghitel felvételénél a bank bejegyeztet a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra a területileg illetékes Földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásba. (Persze nem csak ingatlan esetén lehet jelzálogjogot alapítani, lehet bármilyen nagyobb értékű eszközre vagy akár védjegyre is.) Az adós rendeltetésszerűen sajátjaként használhatja az ingatlant. Ha az adós nem törleszti a hitelét a szerződésnek megfelelően, akkor a jelzálogjog alapján a bank értékesítheti a szerződéskötéskor felajánlott ingatlant.

Ahhoz, hogy egy ilyen jelzálogjoggal terhelt ingatlant el lehessen adni (illetve valaki tehermentesen tudja megvenni) az adásvételi ügylet bonyolítása során törölni kell a terhet.

A földhivatali eljárási rendje szerint az iktatószámok sorrendjében történik egy ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzett széljegyeknek az intézése.

Az Európai Unióban elvesztette a Big Mac feletti védjegyet a McDonald’s gyorsétteremlánc, ennek értelmében szabadon használhatja azt bárki. A Burger King pedig úgy tűnik, hogy lesben állt egy ilyen ziccerre.

Amikor konkurens nagyvállalatok PR-szintű rivalizálásba kezdenek, az általában röhögéssel végződik, most a Burger King kapva kapott az alkalmon, hogy a szabadon használható Big Mac felirattal garázdálkodjon egyet, egy videóban átnevezik az összes hamburgerüket például arra, hogy “Big Mac, csak szaftosabban és finomabban” , vagy  “Azt, ami a Big Mac szeretne lenni”, vagy az igazi mélyütés, a “Bármi, csak ne egy Big Mac legyen”.

A "Fehér Könyv" célja, hogy "segítséget nyújtson a felhasználóknak, az informatikai üzemeltetőknek és vezetőknek, annak érdekében, miként növelhetik a meglévő biztonsági szintet, csökkenthetik a kockázatoknak való kitettséget, illetve milyen elvárt magatartásformát javasolt követniük"...

A „Fehér Könyv” összeállítása során az NKI incidenskezelési tevékenysége során feldolgozott magas, vagy kritikus kockázati besorolású incidensek vizsgálati eredményei kerültek felhasználásra. A legmagasabb kockázati besorolású incidensek körébe olyan célzott támadások szerepelnek, melyeknek a célpontjai a közigazgatási szervek, különböző minisztériumok, valamint azok háttérintézményei. Az NKI szakértői ezen incidenseket alapul véve határozták meg azoknak a fenyegetéseknek a körét, melyek szerepet kaptak a kiadásra kerülő Fehér Könyvben.